A tetves család

Nem tudom ez mennyire publikus, mindegy is , lenyeg az, hogy tegnap del ota tetüt irtunk. Szegeny Robinom mar tegnap reggel panaszkodott, hogy rettenetesen viszket a feje, de különösebb nem latszott, eltekintve attol a par feher pontocskatol a hajszalakon, amiröl nem tudtam eldönteni, hogy korpa-e, vagy ne adj Isten....Hat az volt. Fejtetü. Szerencsere ma mar nagyon jo szerek vannak, hala Istennek a mosogep is müködik, de azert nem hianyzott. A gyerekorvos szerint keves olyan gyerek van, aki evente legalabb egyszer ne lenne tetves. Nalunk ez az elsö alkalom, remelem az utolso is. Fujjjjj!!!!
A könyvekröl... Örömmel latom, hogy szinte mindenki szeret olvasni, fontosnak tartjatok, hogy a könyvek szeretetet, becsüleset megprobaljuk tovabbadni gyerekeinknek is. Ez itt Nemetorszagban ugyanis egyaltalan nem olyan fontos. Ismerek embereket, söt csaladokat is, ahol a haztartasban fellelhetö könyvek szama nulla.Es ez nem tulzas. Szerencsere az ellenkezöje is letezik, termeszetesen itt is elnek intelligens, olvasott, erdeklödö emberek, csak kevesen. Nezzetek meg egyszer egy ilyen idiota Talk-show-t, ott lathatjatok, mi az atlagszinvonal.
De ne panaszkodjunk, azert vannak itt jo dolgok is. Pl. szuperül lehet közlekedni babakocsival, gyakorlatilag mindenhol. Vagy szinte minden hivatalban, orvosi varoban, söt nehany etteremben is kialakitottak egy jatszosarkot a gyerekeknek, es meg az sem olyan tragedia, ha kicsit hangosabbak es rohangalnak.
Ami nagyon nehez nekünk, hogy a csalad otthon van, mi meg itt. Es neha bizony a szivem szakad meg, amikor Robinkam azt mondja " Mama, de jo lenne, ha engem is egyszer a Nagymami hozna el az iskolabol es utana jatszana velem " Ez persze lehetetlen, valoban nagyon ritkan latjuk egymast, mi egy evben egyszer tudunk hazamenni, es ha szerencsenk van, akkor esetleg az Anyu is ki tud jönni valamikor egy hetre. De többnyire magunkra vagyunk utalva.
Egy kicsit szomoru lett ez a bejegyzes, pedig egyaltalan nem annak szantam, igy alakult.